Betelt a kalap

Betelt a kalap: a surabayai repuloteren ulok, a 300 naposra tervezett, 550 naposra hizlalt malangi kalandon korulbelul egy ora mulva veget er. Kicsit maganyos, kozepesen elerzekenyulos, nagyon nosztalgiazos hangulatomat most a telefonom nyomkodasaval probalom porazon tartani. Irtam mar blogot szamitogepen, laptopon, tollal fuzetbe, angolul es magyarul, de igy, eritokepernyon, ekezetek nelkul most eloszor. Szorgalmasan ala is huzigalja pirossal az osszes szot a tulokos telefonom.

Amikor nem tudom megfogalmazni amit irni akarok, altalaban mindenfele szeretett szamok moge bujok: ennyi meg ennyi kilometer, bemotorozott szigetek listaja, napok, honapok, satobbi. Ezt most kihagyom, pedig nagy a kisertes. Sokkal fontosabb talan valami puhabb szamvetes, mondjuk az, hogy a 2012 nyaranbaz egyetemrol elszabadult, Indoneziaba repulo, blogot nyito Tomi mit szolna a mostanihoz. Biztosan nem tudhatom, de azt hiszem tetszene neki. Ha nem lett volna annyira nehez ma otthagyni a hazat, a baratokat, ha most nem ereznem magam ennyire furcsan, hanem csak a kovetkezo fejezetet varnam turelmetlenul,akkor talan nem is erte volna meg az egesz, marpedig megerte. Akarmennyire nem lesz tovabbi haszna az eletemben, akkor is megtanultam indonezul. Most ugy erzem hogy a ma reggeli beszelgetes, viccelodes miatt a travelcarban a batikba bugyolalt rancos javai nenikkel megerte megtanulni. Megerte a baratok, az elmenyek miatt, a tapasztalatert, hogy a vilag mennyire hatalmas. Nem is magamat vagy benneteket akarlak meggyozni, csak ez jon most.

Banom, hogy az utobbi fel evben nem irtam ide semmit. Egesz mas vilag volt diak helyett tanarkent, uj helyett regikent megelni. Nem rosszabb vagy jobb, csak mas. Azt hiszem most mindossze szeretnek igy, ebben az uzenetben egy idore elbucsuzni Indoneziatol, vagyis annak millio arcatol es attol a rengeteg embertol, akikkel itt talalkoztam. Hihetetlen hullamvasut volt, es semmi penzert nem cserelnem el egyik napjat sem, akarmire. Szeretek ugy gondolni ra, hogy nem csak kaptam, de adtam is ezek alatt a honapok alatt az orszagnak, es hogy valmilyen formaban lesz meg ennek folytatasa. A fejezetet mindenesetre most lezarom, remelem a postokat olvasva ti is jol szorakoztatok! Most pedig irany a check-in pult, es az uj kalandok:)